2012. október 18., csütörtök

Amatőr írói közösségek - kiegészítés

1 megjegyzés
A minap írtam egy bejegyzést néhány oldalról, amelyeken amatőr írók tehetik közzé a műveiket. Akkor még megfelelő ismeretek helyhiányában az egyik ilyen lemaradt, most ezt pótlom.

Amatőr írók klubja:
Az Amatőr írók klubja valójában nem is egy igazi weboldal, hanem egy Network.hu-s közösség, amit a http://amatorirokklubja.network.hu címen érhettek el. Az első pillantás után az ember hajlamos lenne bezárni az ablakot és örökre távozni erről az oldalról, de azzal igen nagy hibát követne el.
Műfaji megkötések nincsenek náluk, de ennek ellenére nincs úgy szétaprózva mint az Íróklub, ide kizárólag prózai művek és versek kerülnek fel. Megjelenését tekintve az oldal - mint említettem - elsőre felettébb rémítő. Az egész egy óriási nagy katyvasz, amiben rettenetesen nehéz eligazodni. Teljességgel érződik a kivitelezésen, hogy a Network.hu-t nem egy ilyen oldal megalkotására találták ki. A designnal magával még nem is lenne baj, de az elrendezés kissé ésszerűtlen és emellett nincs egy olyan menüpont, ahol a saját írásainkat egy helyre gyűjtve megtalálhatnánk. Arra azért szerencsére van lehetőségünk, hogy szerkesszük, amit feltettünk, de ahhoz ki kell keresnünk a többiek művei között. Ami a különböző szövegformázási lehetőségeket illeti, az Amatőr írók klubjával csak a Karcolat versenyezhet, gyakorlatilag minden fontos szerkesztési funkció bekerült. Az írások megjelenésére épp ezért nem is igazán lehet panasz, ha mégsem szép  valaminek a formája, az kizárólag a feltöltő hibája, mert egyetlen másik oldalon sincs ennyire az ember kezébe adva a művének formázása.
Az oldalnak több sajátossága is van, amelyeket igazán sem a pozitív, sem a negatív kategóriába nem lehetne sorolni. Az első - és névtelen odalátogatóként a legszembetűnőbb -, hogy az írások nem láthatóak olyanoknak, akik nem tagjai a klubnak. Az részletkérdés, hogy klubtagként is kicsit logikátlannak tűnik a beküldött írások helye, de névtelen látogatóként egyáltalán nem látszanak a tagok művei. A regisztráció egyébként nem zárt, bárki tag lehet, így ez nem egy nagy akadály. Egy másik sajátosság, hogy NINCS szerkesztői jóváhagyás az oldalon, a beküldött írások azonnal meg is jelennek. Ezt követően az ember hajlamos lenne azt hinni, hogy a klubot elárasztják az olvashatatlan hulladékok, de ilyesmiről még csak véletlenül sincs szó, én még egyetlen kritikán aluli írással sem találkoztam ott. A harmadik érdekesség az oldal klubjellegéből adódik, elvárnak bizonyos aktivitást. Ez egyelőre inkább csak amolyan szokásjog alapján működik, tehát ha valaki feltölt egy írást, akkor illik véleményeznie is másokét (szvsz ez egy nagyon korrekt dolog) További érdekesség, hogy a művünk olvasottság számáról nem kapunk visszajelzést. Ezt valaki veheti negatívnak is akár, de mivel visszajelzések vannak, így szerintem nincs jelentősége.
A klub mérete egyébként alapvetően elég kicsi, mindössze párszázan vannak, de a jelenlegi formájában nagyszerűen működik így. Miről is beszélek? Igaz, hogy olvasottsági statisztikát nem kapunk, ellenben reakciókat az írásunkra igen. Négyet-ötöt minimum, de inkább többet. Mindezeket udvarias kulturált formában. Eddig nem láttam igazán parázs vitát kritika kapcsán, bár a fórum alapján volt már rá példa.
Az Amatőr írók klubja a határozottan ajánlott kategória. Ha valaki képes megfelelni annak az elvárásnak, hogy ne csak a saját írásainál legyen aktív, és nem zavarja, hogy itt valószínűleg kevesebb emberhez jut el a szerzeménye (viszont több visszajelzést kap), mint a többi oldalon, akkor mindenképp megér egy próbát.
Share/Bookmark

2012. október 6., szombat

Amatőr írói közösségek

3 megjegyzés
Már jóideje nem vetemedtem valódi blogbejegyzés írására, de most mégis megteszem, hogy megosszam a tapasztalataim azokkal, akiket esetleg az ilyesmi érdekel.
A dolog apropója annyi lenne, hogy nagyjából egy hónapja úgy döntöttem, hogy a fordításaim mellett, a teljesen saját kútfőből írt szerzeményeimet is közzé kellene tenni, hogy leteszteljem, milyen fogadtatásban részesülnek az olyanok körében, akik nem hoztak világra, vagy nem alszanak velem egy ágyban majd minden nap. Az eredmény egy kissé lehangoló, de nem elsősorban a kapott vélemények, hanem az amatőr írásokkal foglalkozó közösségek miatt.
Az bejegyzésemben most három nagyobb ilyen témájú oldalt fogok kivesézni, egy negyedik (az Amatőr írók klubja) most még kimarad, mivel arra csak a minap találtam rá és így még semmilyen tapasztalatom nincs vele kapcsolatban.
Általános érvényű igazság mindhárommal kapcsolatban a belterjesség, a megfelelő szerkesztési lehetőségek hiánya, illetve a látogatók már-már fóbiaszerű ódzkodása az egy A/4-es oldalnál hosszabb írásoktól. A fenti problémák hol jobban, hol kevésbé jönnek elő, de mindegyiken találkozhatunk velük.

Akkor nézzük egyenként a delikvenseket:

Karcolat:
A karcolat.hu bevallottan rövid írásokra specializálódott oldal, elsősorban sci-fi és fantasy témában várnak írásokat, de nem utasítanak vissza más hosszúságú, vagy stílusú műveket sem (az, hogy az ilyenekre mekkora az érdeklődés ott, más kérdés). Első ránézésre ez tűnik a legkorrektebbnek mind közül. A főoldalon rögtön tájékoztatnak róla, hogy itt aztán tutibiztos, hogy száz százalék, hogy kapunk majd valamilyen visszajelzést a szerzeményünkre, mert ha más nem is, valamelyik szerkesztő ír majd értékelést. Az oldal megjelenése ennek a legcsúnyább az összes közül. Unalmas, szürke és jellegtelen, mindemellett még csak nincs is ésszerűen felépítve. Az írás beküldésénél egészen korrekt kis szövegszerkesztő áll a rendelkezésünkre, még ha a kielégítő szintet itt sem éri el. A feltöltött írásokat később szerkeszteni is lehet, így az esetleges hibák korrigálására van mód.
Az írások olvasásánál enyhén zavaró lehet a másfélszeres térköz a bekezdések között, így egy párbeszéd kétszer olyan hosszúnak tűnik, mint normálisan, az indulók közül azonban még így is nyeri ezeket a kategóriákat.
Viszont semmi mást nem. Egyrészt ott van mindjárt, hogy belterjességben magasan veri a másik két oldalt. Ha valaki sokat kommentel, komoly társasági életet él, akkor sokan olvassák az írásait, ha nem teszi, akkor viszont a kutya nem nézi, hogy mit írt. Természetesen van az a faktor is, hogy akinek a ismert a neve és szeretik a stílusát, azt olvassák, aki pedig nem olyan jó szerző, azt ignorálják, de nem erről van szó. Stílusmeghatározástól és minden egyébtől függetlenül is, egy nulla ismertséggel először feltöltő író szerzeménye nagyjából negyedannyi olvasást produkál, mint egy törzstagé, ez pedig mindent mutat, csak a minőséget nem. A belterjesség másik nagyszerű iskolapéldája, hogy a törzstagok írásaira, legyenek azok jók, vagy rosszak, kizárólag pozitív vélemények érkeznek, a valódi kritikák azok csak az új próbálkozóknak járnak ki, náluk viszont abszolút általános a durva szőrszálhasogatás, az írás egészének értékelése helyett. Érdemes például megnézni a következő hölgy munkáit: Elisabeth Lilian Blake. Kifejezetten tehetséges 16 éves lány, aki minden feltett írásánál csak a hibáinak kihangsúlyozását kapja annak teljes figyelembevétele nélkül, hogy amúgy milyen jó a stílusa és a korából adódó gyengeségei később úgy is eltűnnek maguktól. A kritikák többsége egyébként kulturált hangnemben kerül megfogalmazásra, de attól még nem kevésbé destruktív a tartalmuk.
Az oldal egyik legcsalogatóbb funkciója az új írók számára az, hogy itt a többi hasonló közösséggel ellentétben mindenképp kap az ember legalább egy visszajelzést. Na ez sem egészen úgy megy, ahogy azt az ember előzetesen elképzeli. Igen, az való igaz, hogy a szerkesztők minden mű kikerülésekor írnak VALAMIT hozzászólásként, de az esetek többségében azt kritikának nevezni nagyjából olyasmi lenne, mint Eric Moussambanira azt mondani, hogy úszó. A szerkesztők nagy része foghegyről, igen lekezelő stílusban ír, és rendszerint konstruktív kritikai megjegyzések helyett csak egy listát ad az írásban található (nem egyszer csak vélt) hibákról. Rosszabb esetben még annyit sem (Kedvenc szerkesztői reakcióm: "Hát, részlet. Nem szoksz le róluk, pedig látod, hogy alig olvassa valaki. Nem szeretem az ilyen modoros humort, ennek ellenére tetszett. Jó volt a hangulata."). Ha ettől elvonatkoztatunk, a szerkesztői munka akkor is kritikán aluli, van, hogy egy hétig nem kerül ki semmi új tartalom az oldalra, pedig nyilván szép számban vannak várakozó írások.
Röviden összefoglalva én minden kezdő és/vagy önbizalomhiányos írópalántát elriasztanék a karcolat.hu használatától. Nem mondom, hogy abszolút ismeretlenül biztos a negatív visszajelzések hada, de hacsak nem rejtői tehetséggel fonja valaki a szavakat erősen valószínűek a lelombozó és/vagy semmitmondó visszajelzések.

Történetek:
A tortenetek.hu hivatalosan egy erotikus írásokra (novellákra, versekre) szakosodott oldal, de ez senkit ne riasszon vissza tőle. A felkerülő műveknek nagyjából az egyharmada az ami valóban kifejezetten erotikus tartalmú, akadnak itt fantasyk, romantikus művek, műfajilag nehezen behatárolható novellák is, tehát a paletta igen széles. Az oldal designjában sincs semmi ami az erotikus tartalomra utalna, így a látogatása messze nem esik bele a munkahelyen kötelezően kerülendő dolgok sorába. A site színvilága megnyugtató, az elrendezése egyszerű és átlátható. A fő profilra ránézésből kizárólag a lap tetején megjelenő Napi erotika rovat (amiben mindig egy korábban felkerült írást reklámoznak) utal. Emellett csak egy olyan dolog van, ami igazán kihangsúlyozza a site sajátosságát és ez az erotika kategória alkategóriákra bontása.
A szerkesztési lehetőségeket nézve messze a sor legvégén kullog, gyakorlatilag még egy betűvastagításra, vagy dőlté tételére sincs lehetőségünk. A szöveg megjelenítése is itt a legcsúnyább, minden bekezdést egy teljes sornyi távolság választ el egymástól, épp csak a párbeszédes részeknél is ott van ez a sorkihagyás, így könyvekhez és jó minőségű e-bookokhoz szokott szemeknek kifejezetten idegesítő ez a látvány.
A feltöltött írásaink utólagos módosítására szintén nincs lehetőség, ami egy újabb rossz pont.
Amiért mégsem szabad leírni ezt az oldalt, az a látogatottsága. Igen, nyilván az erotikus tartalmak miatt jár oda a többség, de egyazon nem pornográf műfajú írás még így is kétszeres olvasottságos képes ott elérni, mint mondjuk a karcolat.hu-n (ami ennek a kategóriának a második helyezettje) A látogatók ódzkodása a hosszú írásoktól itt is szembeötlő, de még mindig itt a legkisebb az ellenállás ilyen szempontból. A reakciók gyűjtése szempontjából sem rossz tapasztalat a Történetek.hu, itt a friss regisztráló is kaphat könnyedén 5-10 hozzászólást is már az első próbálkozására. A mennyiség persze nem feltétlen egyenlő a minőséggel, ilyen szempontból nem áll jól az oldal. Az értékelhető reakciók újonc íróknál olyan 3-4 környékén mozognak, aktív tagoknál 5-6. Az előbbi érték jobb, mint a karcolat.hu esetében, az utóbbi rosszabb. A reakciók stílusa is itt a legrosszabb, mert nem ritkák az egyszavas hozzászólások, illetve a minősíthetetlen hangnemben írt reakciók. Pluszpont a szerkesztők oldalán, hogy ez utóbbiakat rendszerint rövid időn belül kimoderálják.
Az oldal közönségének nagy része egyébként a téma ellenére nőkből/lányokból áll, így leginkább a nekik tetsző művek várhatnak pozitív fogadtatásra.
A szerkesztők munkája mondjuk úgy kielégítő (rossz szóvicc, tudom) Elméletben csak olyan írásokat tesznek ki, amik megfelelnek bizonyos minőségi normáknak, gyakorlatban ezek a normák vagy nem léteznek, vagy nagyon alacsonyan van a léc, mert egyik-másik (jellemzően az erotikus kategóriába kerülő) írás még egy általános iskolai fogalmazás szintjét sem üti meg. A kikerülő írások többsége azért a tűrhetőnek mondható és akadnak kifejezetten jók is. Napi 2-3 szerzemény jelenik meg, így a beküldött írások várakozási ideje 3-10 nap közé tehető.
Habár messze nem tekinthető tökéletesnek, véleményem szerint a három itt felsorolt alternatíva közül itt érdemes először nyilvánosság elé tárni a gépen őrizgetett szerzeményeket. Itt várható a legnagyobb olvasottság és a legtöbb hozzászólás is. És (ez már csak pusztán személyes vélemény) egy esetlegesen itt kapott bunkó módon megfogalmazott kritikát talán könnyebb feldolgozni (mondván, hogy aki olyat írt, az csak egy tahó, nem több) mint egy szép papírba csomagolt, de valójában színtisztán negatív reakciót. Mindemellett, itt azért mindig akadnak olyanok, akik kiemelik a pozitív pontokat is, ellentétben a karcolat.hu-val.

Íróklub:
Az iroklub.napvilag.net a kis összehasonlításom utolsó darabja. Ha teljesen szubjektív akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy a három közül messze a legszimpatikusabb. Nincs igazán specializálódva semmire, így akadnak itt cikkek, versek, novellák, regények, még receptek is. Ezzel talán kicsit szétaprózza magát az oldal és ez a designjában is tükröződik. Barátságos, de kissé amatőr és elsőre nem egyszerű átlátni. Az site sajátos hibája, hogy a profilunkat nem csak regisztrációkor, hanem bármilyen apró módosítás végrehajtásánál ellenőrzi egy moderátor, ilyenkor az ellenőrzés megtörténtéig az oldal kidob minket és nem is tudunk belépni.
Szerkesztési lehetőségekkel itt sem vagyunk igazán gazdagon ellátva, de a tortenetek.hu-val ellentétben legalább van néhány alapvető funkció, mint a betűk döntése, vagy vastagítása. Az írások megjelenése formailag itt a legszebb, nincsenek dupla térközök, alapértelmezésben minden sorkizárt, egyedül talán a betűk túl kicsit mérete lehet zavaró.
Az írásainkat utólag is tudjuk módosítani, ilyenkor azonban ki kell várnunk az ismételt szerkesztői ellenőrzést.
Az oldal nagy hátránya a látogatottsága, ami a legalacsonyabb a három közül. 1300 tagra jut 32.000 feltöltött írás, így gondolom magyaráznom sem kell, hogy itt a legkisebb az esély visszajelzéseket kapni. Aktív, tősgyökeres tagok esetében előfordulnak 15-20 hozzászólást is gyűjtő írások, azonban az általánosnak a 0-3 közötti reakciószám tekinthető, nem túl acélos olvasottság szám mellett. A közösség ennek ellenére jó, a hozzászólások között szinte kizárólag valódi építő jellegű kritikák vannak, szőrszálhasogató hibalista és sznob ledegradálás (Karcolat), vagy bunkó céltalan sértegetés (Történetek) ritkán fordul elő. A segítőkészség és kulturált viselkedés versenyét, tehát vitán felül az Íróklub nyeri.
A szerkesztők munkáját mindenképp dicséret illeti, a három oldal közül itt dolgoznak a legjobban. Gyorsak és pontosak. A megfelelő szintet megütő írások a beküldéstől számított 24 órán belül fent vannak az oldalon, a nem kellő minőségűek pedig eltűnnek a süllyesztőben. Ez messze nem jelenti azt, hogy ne lennének középszerű, vagy gyenge írások, de olyan nincs köztük, amik olvasása fizikai fájdalommal jár.
Ismételten csak azt mondhatom, szubjektív véleményem szerint az Íróklub a legszimpatikusabb oldal a három közül, de az alacsony látogatottsága és meglehetősen passzív felhasználói megakadályozzák abban, hogy valóban nyertese lehessen egy ilyen összevetésnek. Ha a reakciók várható alacsony száma nem tántorít el nagyon, akkor mindenképp ajánlom a használatát.

Röviden úgy lehetne összegezni, hogy nincs olyan honi oldal, ahol az írói szárnyaikat bontogató amatőrök kiélhetik magukat és biztosak lehetnek benne, hogy korrekt elbánásban részesülnek. Mindenhol akadnak jelentős hiányosságok, amik elrontják az összképet. Személyes véleményem szerint aki az írói önkifejezésen töri a fejét és a szerzeménye nem egy filmez, sorozathoz, regényhez, képregényhez készült fanfic (amely esetben az adott "termék" rajongói oldalait, fórumait ajánlanám) az próbálja ki mindegyiket, de készüljön fel arra, hogy a kapott kritikák még szép köntösbe öltöztetve sem feltétlenül lesznek igazságosak.
Share/Bookmark